Szeretem a nadrágod a lábadon,

És a koszt a térdeden.

Ahogy azt mondod, kérlek,

Miközben felnézel rám,

Te vagy a kedvenc betegségem.

És szeretem a helyeket ahova járunk,

És szeretem az ismerőseidet,

És szeretem ahogy nem tudsz nemet mondani

Túl sok egymás utáni éjszaka.

Szeretem a púdert az orrodon

És most már tudom ki vagy

Nem volt nehéz kiismernem téged

Szeretem a szeplőket a mellkasodon,

És azt, hogy engem szeretsz a legjobban,

És ahogy nehéz elkápráztatni,

Miközben engem vizsgáztatsz.

Szeretem a fehér foltokat a ruhádon.

Szeretem, ahogy átnyújtod a számlát,

És ahogy a kellemes perceket elrontod,

És hogy nincs önbizalmad,

Miközben elájultál a fedélzeten,

Szeretem ahogy átöleled a nyakam.

És most már tudom ki vagy...