együtt olvadozni

Együtt olvadozni én már csak
Szürke hókupacokkal tudok.
Velük félem a napfényt
Foszló jelenbe halált hazudok.
Kásásodva omlunk lassan össze
éjjeli fagy ad csalóka tartást
ideig-óráig, míg mások tavasza
Az útból el nem takarít.
Szűzfehérségünknek öröknek képzelve
telepedtünk erre a világra
szeméthegyeket leplezve
hiába...

Mennyire örültek jöttünknek egykor
kik most szörnyen unnak minket!
A varjakkal együtt kell hamarost
eltakarodnunk innen...