Oldalak

2010. június 26., szombat

~ Fáj, s akarom, neked is fájjon. akarom, hogy érezd amit én, hogy átverjen, akit szeretsz, szerettél, bíztál, s hittél. hogy eltiporjon, a földbe taposson, hogy elnyomjon, s utána nevessen, s hogy szánakozzon, hogy így érezz. akarom, akarlak, átérezd, hogy mit érzek, hogy én legyek te, te pedig én. hogy együtt legyünk, külön, egymással, nélküled, nélkülem. hogy fájjon, hogy sírj, hogy szenvedj, hogy gyűlölnél, hogy érezd ezt, s hogy igazán szeressél. halj meg, halj bele a fájdalomba, a jó, de csak neked, a kegyes, de hozzád nem. égj el! becsaptál, hazudtál, hitegettél, kedves voltál, vicceltél, szerettél, imádtál, gyűlöltél.. érzed ezt, érezd te is. szakadjon bele a szíved-lelked is. de ez nem igaz, hazugság. én neked nem akarok rosszat, és szeretlek, én akarlak. elfelejteni, és szeretni. gyűlölni, de nem megy. gyerek vagyok, naiv kis teremtmény. csapdába estem, szörnyű fogságba, s nem szabadulok ki soha. ordítani szeretnék, majd a sarokban kuporogni, sírni. fáj. s te ezt nem tudod. csak egy játékszer voltam..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése