Az élet egy játék, melyet egy hatalmas szabálykönyvből igazgatnak – de meg kell találni a módját annak, hogyan lehet megszegni a szabályokat, és mégis tovább játszani. Minden játék unalmas, ha a szabályokat betartva játsszák – a Monopoly, römi, baseball. De ha az ember elemel egy-két kártyát, anélkül, hogy észrevennék, vagy megcseréli a számokat a dobókockán, mikor a másik nem figyel, az ostoba játék élvezetessé válhat.

Azt mondják, nem is éltünk igazán, ha nincs sok megbánni valónk.

Apróságokon múlhat, hogy mit hoz a jövő.

Akármit teszünk is, annak az a célja, hogy folytassuk az életet. Az a célja még az éhségnek, még a betegségnek is; vannak, akik belehalnak, de a többi szívósabb lesz.

Ha minden más csődöt mond, bújj el. A nyulaknak bejön.

Milyen furcsa az élet! Nagyon hosszú ideig kiszámítható sebességgel folyik, az események komótos tempóban követik egymást, aztán hirtelen – mint egy Porsche az autópályán, amely szédítő sebességgel húz el mellettünk – felgyorsulnak a dolgok, és egy szempillantás alatt váratlanul olyasmi történik, ami örökre megváltoztat mindent.

Valószínűleg mindenkit ér valami baj legalább egyszer az életben, amivel meg kell birkóznia, és amiben senki nem segíthet neki.