“Nélküled picit egyedül vagyok.
Néha úgy érzem, hogy meghalok.
Várom a percet,mikor eszedbe jutok.
Úgy vágyom Rád, hogy belebolondulok.
Várom,hogy írj,hogy hívj,hogy keress
Várom,hogy rám nézz,hogy kedvesen nevess.
Hiányzol,bár velem sohasem lehetsz
Várom nagyon,várom, hogy szeress… “

“Szeress mikor a legkevésbé érdemlem meg, hiszen épp akkor van a legnagyobb szükségem rá.”