Egyszer szeretnék elmenni kocsikázni. Csak te, én, az országút, és a rádió. A kék ég, a szürke utak, és az ablakok lehúzva. Beszélnénk mindenről, vagy akár a semmiről és kiénekelnénk a szívünket, és olyan emlékeket szereznénk, amiket soha, de soha nem felejtenénk el.