
Boldog voltam, annak tartottam magam, mivel egy olyan ember mellett tudhattam magam, aki folyton indokolatlan boldogságot okozott, már csak a puszta jelenlétével, minden egyes üzenet, millió megremegő szívdobbanást okozott.. az első csókoknál annál inkább, beleremegett a térdem, egyszerre fáztam, és volt melegem. Csodálatos volt. De minden elmúlt.. még az elején. Legrosszabb érzés tudni azt, hogy szerinted működne, csak a másik fél nem akarja.. Az indokolatlan boldogságból, mára.. a boldogtalanság maradt.[saját.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése