
Egyre inkább, rá kell jönnöm hogy magamnak való vagyok.
Hideg, és vissza utasító. Elvárásokkal teli, és magamban fojtó szeretettel. Amit nem tudok, kire ráönteni. Hiányzik valaki mellőlem, akinek a vállára rádőlhetek ha bánt valami. Aki nem néz hülyének, ha csak úgy az arcára nyomok egy puszit, és még csak megindokolnom sem kell. [saját.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése