Hiszek benne, hogy nem hiába térsz vissza. Hiába telnek el napok, hetek anélkül hogy nem beszélnénk, hogy nem tudom mi van veled. Sokan azt hinnék, időpocsékolás, neked szentelni az időt. Mégis mintha mind ketten tudnánk, hogy jövőnk van. Hogy, nem hagyhatjuk el egymást csak úgy. És sokszor, érthetetlen fordulatokat tesz a kapcsolatunk, mindketten tudjuk, hogy majd lesz valami nagyon jó, ami felülmúlja minden eddigi veszekedésünket. És inkább veszítek egy veszekedésben, mint, hogy a veszekedés alatt téged veszítselek el. El kell viselnem a hernyókat, ha megakarom ismerni a pillangókat nem igaz? Hogyha tudnám, mikor jön el az amikor végre minden jó lesz, akkor már most elkezdek boldog lenni. És az idő haladtával, egyre boldogabb leszek. Olyan érzéseket váltasz ki belőlem, amikre sokan nem képesek, és valószínűleg más nem is lesz rá képes. Mindenben benne vagy már kicsit, vagy egészen és nem hiába. Mosolyog a szívem, ha arra gondolok hogy jelen vagy az életemben. Mindenki hisz valamiben, én a jövőnkben hiszek egészen. [saját.]