Oldalak

2014. augusztus 8., péntek

xox
"Testünk, elménk mindent megörökít, amit az életben átélünk. Az élet, azt hiszem a jó felfogáson múlik, mint egy teszt, amin ha átmész minden sikerül. Nem megtorpanni, feladni, szembeszállni kell. De ha úgy érzed nem vagy elég? Ha minden ellened szól? Felemésztenek az érzések, a lelkedbe hatol. A szenvedély mikrohullámú
sütőjében melengetlek, megtartanálak magamnak. Szemben az árral, együtt, át hajóznánk minden akadályon. Kibírnánk vajon, ezt a krónikus szerelemfertőzést? .. Hogy végre valaki, nem melléd hanem beléd költözik. Beengeded oda, ahol még senki nem járt, a szíved legmélyébe. Megtanultam kizárni a külvilágot veled.
lassan levedlem a rossz szokásaim, jó tanító vagy nekem. Nem akarok magyarázkodni, mentegetőzni csak tenni, amit kell, hogy haladjon a körhintánk végre. Nevetést csempésztél a napjaimba és megtöltötted lényeddel a szívem - lassan, csendben, kedvesen. És már mindenhol vagy, a város macskaköveiben, a mozgólépcsőkben, az idétlen botlásaimban, mindenben. Szóval, két kézzel ölelem ezt az érzést, de ezek mind csak csendbe rejtett szavak. Halkan csendül bennem a vágy.."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése